• English (UK)

 

 

 

2017 | 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | 2011 | 2010 | 2009 | 2008 | 2007
| 2006

 

Tízéves a közlekedési események független szakmai vizsgálata Magyarországon

  A vasúti, a repülési és a hajózási társaságok vezetői és közlekedésbiztonsági szakemberei, a társhatóságok képviselői, illetve a szakmai szervezetek és a tudományos élet képviselőinek részvételével tartott ünnepi ülést a Közlekedésbiztonsági Szervezet Budapesten, a Stefánia palotában abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt honosodott meg Magyarországon a közlekedésbiztonsági szakmai vizsgálat intézményrendszere. A rendezvényen részt vettek a társszervezetek, a Honvédelmi Minisztérium Vezérkarának és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetői, képviselői is.


A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot Schváb Zoltán és Jenőfi György helyettes államtitkárok képviselték.

Az ünnepi ülés előadásai itt tölthetők le:
dr. Becske Loránd főigazgató előadása
Repülési főosztály előadása
Vasúti főosztály előadása
Hajózási főosztály előadása

A rendezvényről az NFM közleménye itt tekinthető meg

2012.08.12. – Vitorlázó repülőgép balesete Kecskéden

Vasárnap kora délután a közeli horgásztóba esett egy, a kecskédi repülőtérről felszálló Pirat SZD 30 típusú vitorlázógép. Az esetet kapcsán a KBSZ szakmai vizsgálatot indított.

A helyszíni szemle első megállapítása szerint a csörlés befejeztével a csörlőkötél eddig tisztázatlan okból nem vált le a repülőgépről, amit látva, a csörlő kezelője a szabályoknak megfelelően levágott. A pilóta feltehetően nem észlelte, hogy kb. 300 méter hosszú csörlőkötelet húz magával, mert a felemelkedés után folytatta eltervezett feladatát, először körözött – spirálozott - termiket keresve, majd az iskolakör vonalán folytatta a repülést. Eközben a csörlőkötél többször is hozzáért villamos vezetékekhez, illetve két háztól jelentették, hogy cserepet sorodort le a tetőről.

Az esetet a repülőtérről több szemtanú is látta, akik szerint végül valamiben elakadhatott a lelógó csörlőkötél, mert a repülőgép siklási szöge hirtelen megtört. A balesetvizsgálók feltételezése szerint a beakadt csörlőkötél ránthatta bele a vitorlázó repülőgépet a horgásztóba. A vízbe csapódástól gyakorlatilag megjavíthatatlanul megrongálódott légijármű féklapjait a helyszíni szemle során nyitott helyzetben találták, amiből arra következtetnek, miszerint a pilóta már érzékelhette, hogy probléma van és leszállásra alkalmas területet keresett.

A KBSZ információi szerint a pilóta rendelkezett érvényes szakszolgálati engedéllyel és ezen a típuson ez volt az első repülése.

A pilótát könnyebb sérüléssel megfigyelésre kórházba szállították.

2012. 06.10 - KBSZ közlemény – Motoros sárkány balesete Kaposújlakon

A Közlekedésbiztonsági Szervezet független szakmai vizsgálatot indított a kaposújlaki repülőtéren vasárnap balesetet szenvedett motoros függővitorlázó (közismert nevén motoros sárkány) ügyében. A motoros sárkányból ejtőernyős ugrást hajtottak végre, ami után a légijármű vezetője nem tudta újraindítani a légijármű motorját, és az időközben kormányozhatatlanná vált eszközt a pilóta is ejtőernyővel hagyta el. A motoros sárkány lezuhant, személyi sérülés nem történt.

A helyszíni szemle megállapításai szerint a motoros sárkány 1200 méter magasra emelkedett, ahol a pilóta kikapcsolta a motort, majd kb. 200 métert süllyedtek vitorlázva az ugráshoz való behelyezkedéshez. Az ejtőernyős 1000 méteren hagyta el a légijárművet és a pilóta ekkor akarta újraindítani a motort. Elmondása szerint már az újraindítás megkísérlése előtt is érezte, hogy enyhe bal ívbe húz a légijármű, ami a motor indítási kísérleteit követően egyre erősebb lett. Érzékelve a légijármű kormányozhatóságának fokozódó romlását döntött úgy, hogy a rajta lévő ejtőernyő segítségével elhagyja a sárkányrepülőt. Tekintettel a viszonylag alacsony – kb. 500 m – magasságra azonnal a mentőernyőt nyitotta, amellyel sérülés nélkül földet ért.
A roncs helyszíni átvizsgálása és a pilóta elmondása alapján a KBSZ balesetvizsgálója arra a következtetésre jutott, hogy a balesethez vezető eseményeket a motor berántó zsinórjának rendellenes működése indította el. A motor földi indítását követően a zsinór rugója nem húzta vissza azt az eredeti állapotába, a szokásosnál jobban lelógó berántó zsinór eddig tisztázatlan körülmények között átcsapódott a légijármű szerkezeti elemein, és két olyan szerkezeti elemet kötött össze, amelyeknek egyébként egymástól függetlenül, szabadon kell mozogniuk, s emiatt megszűnt a sárkány szabad kormányozhatósága.

További információk:

Bajkó Erika

kommunikációs vezető

30/280 9625

2012. 05. 09. - Együttműködés a győri Széchenyi István Egyetem és a KBSZ között

A Közlekedésbiztonsági Szervezet a tudományos élet, az oktatás felé való nyitás újabb állomásaként együttműködési megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karával. A megállapodást dr. Becske Loránd, a KBSZ főigazgatója és Prof. Dr. habil. Égert János, CSc egyetemi tanár, a SZE MTK dékánja írta alá.

A megállapodás keretében a felek – mint ahogy azt hangsúlyozták - egyfajta „tudáscserét” kívánnak megalapozni kölcsönösen előnyös módon; a KBSZ szakemberei a gyakorlati ismereteikkel járulnak hozzá a közlekedési szakemberek képzéséhez, míg az Egyetem a balesetvizsgálók továbbképzéséhez, laboratóriumainak közreműködésével pedig a KBSZ által vizsgált légi-, vasúti és hajózási balesetek okainak, körülményeinek feltárásához nyújt segítséget.

Az együttműködés első közös programjaként az aláírást követően Háy György, a KBSZ Repülési főosztályának balesetvizsgálója előadást tartott a Közlekedési Tanszék szervezésében működő Közleklubban az érdeklődő fiatalok részére a légiközlekedési balesetek szakmai vizsgálatáról, illetve a balesetvizsgálatok tapasztalatai alapján körvonalazódó tendenciákról.

 



 

2012. 04. 24. - BME - KBSZ együttműködési megállapodás

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemmel a KBSZ, amelyet dr. Kulcsár Béla, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki kar dékánja és dr. Becske Loránd főigazgató írt alá. Közelebb a szakmához, közelebb az egyetemhez - hangsúlyozták az együttműködés lényegét a vezetők. Az Egyetem kiemelt jelentőséget szán a gyakorlati kapcsolatrendszere bővítésének, s minél több gyakorlati témájú diplomaterv feldolgozását szorgalmazza, míg a KBSZ a saját szakembereinek továbbképzését tartja kiemelkedő fontosságúnak, illetve az Egyetem rendelkezésére álló laboratóriumok vállalhatnak szerepet a balesetvizsgálatban.


2012. 04. 23. - KBSZ közlemény – A KBSZ is vizsgálja a fertőszentmiklósi ejtőernyős balesetet – A szakmai vizsgálat első megállapításai

A Közlekedésbiztonsági Szervezet is vizsgálja a jövőbeni hasonló balesetek elkerülése érdekében a szombaton Fertőszentmiklóson történt ejtőernyős baleset körülményeit.Az eddig begyűjtött információk szerint a fertőszentmiklósi repülőtéren egy osztrák társaság tagjai végeztek ejtőernyős ugrásokat egy osztrák lajstromban lévő repülőgépből. A balesthez vezető ugratás során, 4200 méter magasan elsőként két tandemugró hagyta el a gépet egy-egy utasával, majd ezt követően hárman ugrottak ki a gépből – közülük elsőként a balesetet szenvedett osztrák állampolgár – olyan speciális, denevérszárnyas öltözetben, aminek segítségével siklani lehet a levegőben. A siklásból ejtőernyő nyitásával értek volna földet. Azt tervezték, hogy az ejtőernyőt 1200 méter magasan nyitják, ami két ugrónak sikerült is, ők földet értek, harmadik társuknak azonban eddig tisztázatlan okból nem nyílt ki a főejtőernyője.A helyszíni szemle eddigi megállapításai szerint a balesetet szenvedett ugró érzékelhette, hogy a főejtőernyőjét nem tudja kinyitni, ezért igyekezett attól megválni, és a mentőejtőernyőjét nyitotta. A mentőejtőernyőnél kb. 350-400 méter magasságban megkezdődött a nyitási folyamat, azonban az csak mintegy kétharmad részben sikerült, mert annak zsinórzata – nagy valószínűséggel a levegőben - többször megtekeredett.A KBSZ vizsgálóbizottsága más hatóságok képviselőivel együttműködve még a helyszínen megállapította, hogy a főejtőernyő, illetve az annak nyitását indító nyitóernyő megfelelően volt behajtogatva, így azok a működésükben nem voltak gátolva. A balesetet szenvedett ugró rendelkezett megfelelő engedéllyel, amelyet 2001-ben szerzett meg, s azóta 1208 ugrást teljesített sikeresen.

A független szakmai vizsgálat most arra keresi a választ, hogy ha működőképes volt a főejtőernyő, akkor azt az ugró miért nem tudta kinyitni, majd minek következtében tekeredett meg a mentőernyő zsinórzata.


további információk:

Bajkó Erika

KBSZ kommunikációs vezető

+36 30 280 9625

2012. 04. 04. - Közlekedési vezetők találkozója

 

A KBSZ volt a házigazdája az állami, vagy részben állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok és NFM háttérintézmények vezetői legutóbbi találkozójának, amelyen részt vett és tájékoztatást adott aktuális kérdésekről dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. A vendégek megismerkedtek a KBSZ tevékenységét szabályozó hazai és nemzetközi szabályozási háttérrel, és betekintést kaptak a független szakmai vizsgálat gyakorlatába, tapasztalataiba.  

 

2012. 03. 29. - Közlekedéstudományi Konferencia Győrben

 

A független szakmai vizsgálat lényegi elveivel, tapasztalataival is megismerkedhettek a győri Széchenyi Egyetem Közlekedési Tanszéke által rendezett kétnapos közlekedéstudományi konferencia résztvevői. A KBSZ tevékenységét Bajkó Erika kommunikációs vezető ismertette az érdeklődőknek.

 

A KBSZ tevékenységéről a konferencia kiadványában megjelent anyag itt olvasható.


2012. 03. 27-28. -
ICAO audit

A Magyarországon zajló ICAO audit keretében két napon keresztül a KBSZ-nél vizsgálódott Nicolas Rallo, az auditáló csoport vezetője. A mostani ellenőrzés középpontjában a 2008. évi audit észrevételeire tett intézkedések számbavétele állt, ezekről kért részletes beszámolót az ICAO képviselője. Az előzetes információk szerint a KBSZ kimagaslóan jól teljesített a felülvizsgálat során.

NFM közlemény - Jelentős javulást igazolhat a repülésbiztonsági felülvizsgálat

2012. 03. 30. - A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), az ENSZ légi közlekedéssel foglalkozó szakosított szervezete átfogó repülésbiztonsági ellenőrzést végzett Magyarországon 2012. március 26-30. között. Az audit eredményei szerint jelentős előrelépés tapasztalható a szabályzói, felügyeleti, képzési, működési struktúrák és a hatósági eljárások terén is a legutóbbi, 2008-as vizsgálat óta. Az ICAO négy éve még 41 százalékos eltérést mutatott ki a teljes megfeleléshez képest. A Szervezet három hónapon belül készíti el és küldi meg észrevételezésre jelentése tervezetét.

Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a lezajlott ellenőrzés kapcsán kifejtette: a magyar légiközlekedési ipar szereplőinek egyértelmű igénye és törekvése, hogy az intézményrendszert és szabályozási környezetet a lehető legmagasabb repülésbiztonsági szint elérése érdekében folyamatosan fejlesszék. Az audit kedvező eredménye a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedésbiztonsági Szervezet és a HungaroControl közötti példás együttműködésnek, a szervezetek összehangolt erőfeszítéseinek köszönhető.

Nicolas Rallo, az ICAO ellenőrző csoportjának vezetője a felülvizsgálaton tapasztalt határozott fejlődés alapján úgy ítélte meg, hogy az elmúlt években elért előrehaladás a korábbi lemaradásból az átlagos európai szintre zárkóztatja fel Magyarországot.

Schváb Zoltán kijelentette: Magyarország a jövőben is megbízható és kiszámítható partner lesz, amelynek korrekt hozzáállására és képességeinek állandó fejlesztésére minden körülmények között számíthatnak a repülés biztonságának javításáért dolgozó nemzetközi szervezetek.

Magyarország második európai államként lehetett részese annak az érvényesítési folyamatnak, amely az ICAO új típusú, a folyamatosságra hangsúlyt fektető megközelítésének megfelelőségét igazolja. A Szervezet 2013. január 1-jével az egész világon bevezeti Folyamatos Monitoring Megközelítés (CMP) programját, amely szinte havi rendszerességgel vizsgálja majd az egyes tagországok repülésbiztonsági teljesítményét.