BA2012-242-4P-1 A vizsgálat során megállapítást nyert: miszerint az esemény kialakulásához hozzájárult, hogy az eseti légterek ejtőernyős ugrások céljára történő hosszú távú alkalmazása számos félreértésre adhat lehetőséget és az ilyen légterek rendszeres ejtőernyős ugrások céljából történő kijelölésének jelenlegi eljárása a gyakorlatban nem feltétlenül garantálja a biztonságos működést.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet javasolja Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy ejtőernyős ugrások végrehajtására rendszeresen igénybe vett (és jelenleg eseti légterek kijelölésével lefedett) területek vonatkozásában vizsgálja meg állandó jellegű, ejtőernyős ugrató légterek kijelölésesnek lehetőségeit.
Az ajánlás elfogadása és végrehajtása esetén az ejtőernyős légterek kijelölése várhatóan szakszerűbben és biztonságosabban történik majd, az állandó jellegű légtérszerkezet és egyértelmű működési struktúra pedig csökkenti az eseti légtereknél jelentkező félreértések lehetőségét.
BA2012-242-4P-2 A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Börgönd 1 eseti légtér méretezése és kijelölése olyan koncepció alapján történt, mely szerint csak az ejtőernyős ugrásokat kell feltétlenül az eseti légtérben végrehajtani, a repülés többi fázisát nem. Így a légtér méretei normál működés során sem tették mindig lehetővé az ejtőernyős ugrató repülőgép számára, hogy a repülés teljes időszakában a légtéren belül maradjon.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet javasolja az Albatrosz Repülő Egyesületnek, hogy a jövőben a börgöndi eseti légteret olyan méretezéssel tervezze és igényelje, amely normál működés során lehetővé teszi, hogy az ejtőernyős ugrató repülőgép a repülés minden fázisában a légtéren belül tudjon maradni.
Az ajánlás elfogadása és végrehajtása esetén (a BA2012-242-4P-1 számú biztonsági ajánlás alkalmazásáig) jelentősen csökkenthető lesz azon esetek száma, amikor az ejtőernyős ugrató repülőgép az eseti légteret elhagyni kényszerül.
BA2012-242-4P-3 A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az eseti légtér igénylője és a légiforgalmi szolgálat eltérően értelmezte az eseti légtér igénybevételének módját. Továbbá jogszabály nem tiltja, hogy az ejtőernyős ugrató repülőgép a kijelölt eseti légteret normál működés során elhagyja. Ez egyrészt félreértés forrása lehet, másrészt a teljes eseti légtérigénylési és engedélyezési folyamat - beleértve a biztonsági elemzés elkészítését is - értelmetlenné és okafogyottá válik, ha ezt követően az ejtőernyős ugrató repülőgép egy repülési terv leadásával bármilyen ad-hoc légtérben is végrehajthatja a repülést.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet javasolja az Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalnak, hogy eseti légterek gyakorló ejtőernyős ugrások céljából történő, hosszú távú igénylése esetén tanácsolja az igénylő részére, hogy az ejtőernyős ugrásokhoz kapcsolódó repüléseket a légtéren belül maradva hajtsák végre különösen, ha az eseti légtér ellenőrzött légtérrel határos.
Az ajánlás elfogadása és végrehajtása esetén (a BA2012-242-4P-1 számú biztonsági ajánlás alkalmazásáig)az eseti légterek használatával összefüggő félreértések és az eseti légtér előre nem koordinált elhagyásából eredő események száma csökkenthető.
BA2012-242-4P-4 A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az eseti légtér az ICAO 1:500.000 Légiforgalmi Térképen szereplő objektumokhoz nem kötődve, kizárólag földrajzi koordináták megadásával került kijelölésre és közzétételre, mely a légtérosztályban gyakori VFR repülések számára nehézzé teszi a légtér helyének és határainak pontos meghatározását.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet javasolja az Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalnak, hogy 9.500 láb AMSL magasság alatt kijelölésre kerülő eseti légterek esetében tanácsolja a légér igénylőjének, hogy a légtér referencia-, vagy sarokpontjainak helyét a kötelező földrajzi koordináták mellett, az ICAO 1:500.000 Légiforgalmi Térképen megtalálható objektumokhoz viszonyított elhelyezkedéssel is adja meg és a Légügyi Hivatal ezt az információt a közzététel során, a földrajzi koordináták mellet jelenítse meg.
Az ajánlás elfogadása és végrehajtása esetén a Vb véleménye szerint a 9.500 láb AMSL magasság alatt kijelölt eseti légterek elhelyezkedése, a közzététel alapján, a VFR repülések számára könnyebben és pontosabban lesz meghatározható, illetve szükség esetén - például repülési tervek leadásakor - megadható
