Légi-, vasúti- és vízi közlekedési balesetek szakmai vizsgálata

Ez a kiadványunk azon magán- és hivatalos személyek számára készült, akik valamilyen okból részesei lettek, kapcsolatba kerültek légi-, vasúti vagy vízi közlekedési balesetekkel. Célunk, hogy tájékoztassuk Önt Szervezetünknek a balesettel összefüggő tevékenységéről, s arról, hogy mit várhat a szakembereink által végzett kivizsgálástól, milyen jogok illetik meg Önt ebben a folyamatban.

Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ)

A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) független szakmai kivizsgáló hatóság, amelyet azzal a céllal hozott létre a 2005. évi CLXXXIV törvény alapján a Gazdasági és Közlekedési Miniszter, hogy a közlekedési ágak minden résztvevőjétől függetlenül vizsgálja ki a súlyos és a súlyos sérülésekkel ugyan nem járó, de feltételezése szerint a közlekedésbiztonságot jelentősen veszélyeztető baleseteket. A KBSZ független minden engedélyező és eljáró hatóságtól, nem része egyetlen hatósági szervezetnek sem. A KBSZ felett a felügyeleti jogokat a közlekedésért felelős miniszter gyakorolja, de szakmai vizsgálataiban még maga a miniszter sem utasíthatja.

A KBSZ feladata a megelőzés

A KBSZ feladata, hogy feltárja mindazokat az okokat, amelyek az általa vizsgált baleset bekövetkezéséhez vezettek, a baleseti helyzet kialakulásában közrejátszottak. Mindezt azért teszi, hogy lehetőség szerint megelőzze, de legalábbis csökkentse a hasonló balesetek jövőbeni előfordulásának lehetőségét. Minden szakmai vizsgálatának végső célja a megelőzés.

A KBSZ vizsgálatai hangsúlyozottan szakmai irányúak, nem feladata a jogi értelemben vett felelős személy/ek keresése. Ennek érdekében a Szervezetet létrehozó törvény egyben garanciát is tartalmaz az eseményben érintett személyek névtelenségének biztosítására. A KBSZ nyilvános anyagaiban nem szerepelhet természetes személyek neve.

Mindez ugyanakkor lehetőséget ad a Szervezet számára arra, hogy az esemény vizsgálatában érintett egyéb hatóságoknál kiterjedtebb vizsgálatot folytasson. Hiszen éppen az a feladata, hogy ne álljon meg egy-egy téves, hibás döntés, cselekedet tényének a megállapításánál, hanem keresse azokakat az okokat, körülményeket is, amelyek miatt a balesethez vezető eseményekre sor kerülhetett.

Hogyan végzi a KBSZ a munkáját?

A KBSZ állandó ügyeletet tart fenn, ahová az érintett járműveket, infrastruktúrát üzemeltető társaságoknak jelenteniük kell az esetleges baleseteket, közlekedési eseményeket.
A bejelentést követően szakembereink azonnal a helyszínre vonulnak és haladéktalanul megkezdik a helyszíni szemlét.
Törvény biztosítja számukra a jogot, hogy olyan esemény helyszínén is megjelenhessenek, ahol adott esetben akár büntetőeljárás is folyik.
Rögzítik a helyszínen talált nyomokat, a sérült jármű helyzetét, meghallgatják az érintett személyeket, esetleges szemtanúkat és törvény adta joguknál fogva betekinthetnek minden olyan okmányba - legyen az a járműé, a személyzetre vonatkozó vagy a forgalomhoz kapcsolódó -, amelyről úgy vélik, hogy hozzájárulhat a baleset okának kiderítéséhez.
Ezt követően a vizsgálóbizottság tagjai - akik különféle szakterületekre specializálódtak - felosztják egymás között a további tennivalókat, elvégzendő elemzéseket és egyeztetik, hogy milyen bizonyítási eljárást tartanak szükségesnek.
Az idézett törvény egyben azt is előírja a balesetet szenvedett jármű üzemeltetője számára, hogy ebben a bizonyítási eljárásban, akár anyagi kötelezettséget is vállalva, segítse a KBSZ-t. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálóbizottság akár az üzemben tartó költségére is elrendelhet különféle műszaki-technológiai vizsgálatokat, modellezési kísérleteket, illetve más bizonyítási eljárásokat.
Az egyes vizsgálóbizottságok rendszeresen üléseznek, ahol a tagok megosztják egymással addigi munkájuk eredményét és kijelölik a vizsgálat folytatásának irányát, meghatározzák a szükséges további tennivalókat.
A KBSZ által a szakmai vizsgálata során hozott végzés - mint például valamely bizonyíték lefoglalása - ellen fellebbezésnek helye nincs, az közvetlenül a bíróság előtt támadható meg.

Kinek kell a bejelentést megtennie?

Közlekedési balesettel kapcsolatosan bárki tehet bejelentést. A vonatkozó törvény elsősorban az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetőjét teszi felelőssé a szükséges bejelentés megtételéért, de azt a jármű személyzete is megteheti, amennyiben a baleset utáni állapota ezt megengedi.

Miért szükséges a bejelentés haladéktalan megtétele?

Az esetleges balesetek haladéktalan bejelentése azért szükséges, mert így egyrészt késedelem nélkül a helyszínre tudnak sietni a szakembereink, másrészt szakértelmükkel a mentésben részt vevőknek is segíteni tudnak abban, hogy a mentés során milyen körülmények, tények figyelembe vételével óvhatják saját testi épségüket is.
Ugyanakkor a többi hivatalos szervezet számára további szempont, hogy a jogszabályi előírások szerint az élet- és vagyonvédelem intézkedéseit kivéve, a helyszín megbontására csak a KBSZ vizsgálóbizottságának engedélyével kerülhet sor. Természetesen az emberi élet mentése és a vagyoni kár csökkentése mindig az első, de ha emiatt változtatás történik a helyszínen, azt a változtatást végző szervezetnek, személynek dokumentálnia kell a későbbi vizsgálatok érdekében.

Ki lehet a KBSZ vizsgálóbizottságának tagja?

Az idézett törvényhez tartozó, közlekedési áganként kiadott végrehajtási rendeletek pontosan rendelkeznek arról, hogy kik lehetnek a KBSZ vizsgálóbizottságának tagjai. A bizottság vezetője csak a KBSZ köztisztviselője lehet, tagjainak pedig felsőfokú szakirányú végzettséggel, az adott közlekedési területen legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és balesetvizsgálói tanfolyami végzettséggel kell rendelkezniük. A bizottság ezen túl külső szakértőt is felkérhet közreműködésre.

Mi lesz a sérült járművel?

A balesetben sérült járművek biztonságos tárolásáról a vizsgálat befejezéséig gondoskodni kell. A közlekedési áganként kiadott végrehajtási rendeletek szerint amennyiben büntetőeljárás nem indul, de a sérült járműnek és roncsainak, tartozékainak további vizsgálata szükséges, a szakmai vizsgálat vezetőjének - a rendőrséggel egyeztetett - döntése alapján az üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos saját költségén gondoskodik azok elszállításáról és további őrzéséről. Az őrzés megszüntetéséről a vizsgálóbizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő egyéb hatóságok vezetői közösen döntenek.

Mi lesz a sorsa a független szakmai vizsgálat végeredményének?

A KBSZ szakemberei azért dolgoznak, hogy javítsák a közlekedés biztonságát, ezért munkájuk legfőbb eredménye az az információ, amivel megelőzhetők a balesetek. A KBSZ vizsgálóbizottsága munkájának végeztével zárójelentést készít a megállapításairól, amelynek tervezetét megküldi az érintett szervezeteknek, személyeknek, akiknek 60 nap áll rendelkezésükre, hogy véleményezzék azt. A vizsgálóbizottság vezetőjének jogában áll elbírálni, hogy ezt a véleményt beépíti-e a zárójelentésbe vagy különvéleményként kezeli.

A törvény előírása szerint a KBSZ vizsgálatainak zárójelentését köteles a honlapján közzétenni.

A KBSZ szükség esetén úgynevezett biztonsági ajánlásokat is megfogalmazhat a közlekedési ág bármely résztvevője felé. Ezek az ajánlások ugyancsak a megelőzést szolgálják. Az ajánlások betartása, alkalmazása nem kötelező, de az ajánlások címzettjeinek évente egyszer be kell számolniuk arról, hogy miért nem tartották szükségesnek azok megvalósítását. A biztonsági ajánlások kiadására a vizsgálat bármely szakaszában sor kerülhet.

Mi történik akkor, ha magyar járművet külföldön ér baleset?

A nemzetközi egyezmények értelmében a balesetek kivizsgálásáról annak az országnak kell gondoskodnia, amelynek területén, légterében történik az esemény. Amennyiben a külföldi társszervezetek, -hatóságok kérik a KBSZ részvételét a vizsgálatban, a Szervezet haladéktalanul rendelkezésükre áll.

Segítség a sérülteknek, hozzátartozóknak

A KBSZ arra törekszik, hogy az esetleges balesetek sérültjeinek, hozzátartozóinak is megadja mindazt az emberi, szakmai támogatást, segítséget, ami módjában áll. A vonatkozó törvény is előírja, hogy a balesetben elhunyt személyek hozzátartozóit, sérültjeit kötelessége a Szervezetnek a vizsgálat menetéről tájékoztatni és lehetőséget kell biztosítania számukra a vizsgálattal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére.