193/2006 számú
légiközlekedési baleset
HHH  Újlaki-starthelyen 2006. 06. 18. 17. 45.
Z. ONE S típusú  siklóernyő
és
FIREBIRD SPIDER típusú siklóernyő  
A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset és a repülőesemény  okának, körülményeinek feltárása és a hasonló esetek megelőzése érdekében  szükséges szakmai intézkedések kezdeményezése, valamint javaslatok megtétele. A  szakmai vizsgálatnak semmilyen formában nem célja a vétkesség vagy a felelősség  vizsgálata és megállapítása.
 
Az eset összefoglalása
esemény kategóriája  |  ACCID /légiközlekedési baleset/  | 
típusa "A".:  |  FIREBIRD Z ONE S típusú siklóernyő  | 
típusa "B".:  |  FIREBIRD SPIDER típusú siklóernyő  | 
gyári száma "A".:  |  547  | 
gyári száma "B".:  |  2K5-SP-L-48  | 
azonosítója "A".:  |  AB 103  | 
azonosítója "B".:  |  AB-201  | 
tulajdonosa "A".:  |  a sérült  | 
tulajdonosa "B".:  |  a sérült  | 
üzembentartója "A".:  |  AIRBORNE SE  | 
üzembentartója "B".:  |  AIRBORNE SE  | 
baleset napja, időpontja (UTC)  |  2006. május 14. 16. óra 30. perc  | 
helye  |  HHH Újlaki-starthely  | 
sérültek száma  |  1 fő  | 
légijármű rongálódásának mértéke  |  "A" pilóta ernyője: Kupolájának felsőszárnyán szakadásos, javítható sérülések keletkeztek. "B" pilóta ernyője: 2 db tartózsinór szakadás, szakműhelyben javíthatóak.  | 
lajstromozó állam  |  lajstromozásra nem kötelezett légijármű  | 
Lajstromozó hatóság:  |  nincs  | 
A baleset helyszíne alapján illetékes kivizsgáló szervezet: Közlekedésbiztonsági Szervezet, (továbbiakban KBSZ)
Az eset összefoglaló áttekintése
A vizsgálat adatai
A KBSZ ügyeletére az esetet 2006. június 18- án 17 óra 45 perckor a helyszínen tartózkodó szemtanú jelentette be.
A KBSZ ügyeletes diszpécsere a balesetet, 18 óra 45 perckor jelentette a KBSZ repülési főosztály vezetőjének, 19 óra 05 perckor a KBSZ főigazgatójának, majd 15 óra 10 perckor a Polgári Légiközlekedési Hatóság ügyeletesének.
A KBSZ főigazgatója a légiközlekedési baleset vizsgálatára vizsgálóbizottságot (továbbiakban VB) jelölt ki, amelynek:
vezetője:  |  Janovics Ferenc eseményvizsgáló  | 
tagja:  |  Pataki Ferenc baleseti helyszínelő technikus  | 
  |  
  | 
tanácsadó:  |  igénybevétele nem volt szükséges  | 
külföldi szakértő:  |  igénybevétele nem volt szükséges  | 
eseti szakértő:  |  Sárközi Szilárd meteorológus szakértő Ferenci Miklós repülésbiztonsági munkatárs  | 
A vizsgáló bizottság az ügyben tett nyilatkozatok és meghallgatások alapján készült zárójelentés tervezetét a KBSZ főigazgatója aláírásával, a 2005. évi CLXXXIV. törvényben meghatározott illetékeseknek észrevételezés céljából megküldte. Mivel észrevétel a meghatározott határidőn belül nem érkezett, ezért jelen zárójelentés a tervezet tartalmát változtatás nélkül tartalmazza.
1. Ténybeli információk
1.1 A repülés lefolyása
"A" pilóta elmondása szerint: 17 óra körül ért ki a starthelyre, ahol úgy ítélte meg, hogy repülésre kedvező az idő. Az Újlaki-hegytől a Kilencfa elnevezésű starthelyig tartó légtérben sokan (20-23 repülő eszköz) voltak. Kb. 17. 30- kor startolt el, majd a szabályos irányo(ko)n lejtőrepülést hajtott végre. Kb. 17. 45-kor a haladási iránya szerint szemből jövő siklóernyőssel ütközött, melynek következtében forogva földhöz csapódtak.
"B" pilóta elmondása szerint: 14 óra körül ért ki a starthelyre, második startját az Újlaki-hegyről hajtotta végre, amiből a balesetig, megközelítőleg 3-3,5 órát repült.
Az Újlakí-hegy előterében a balesetet megelőzően 21 kupolát számolt össze. Nyugat felé haladva úgy érzékelte, hogy két kupola tart vele szembe. A pilóta 1800-os fordulóval próbálja megelőzni az ütközést, ami nem sikerült.
Az ütközésből forgás keletkezett, amely földetéréséből 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.1.2. Személyi sérülések
| Sérülések | Személyzet | Utasok | Egyéb személyek | 
|---|---|---|---|
Halálos  |  
  |  
  |  
  | 
Súlyos  |    1  |  
  |  
  | 
Kisebb/semmilyen  |    1  |  
  |  
  | 
1.3. A légijármű sérülése
A légijármű a balesetből kifolyólag nem sérült.
1.4. Egyéb kár
Egyéb kárt a vizsgálat befejezéséig a KSzB-nek nem hoztak tudomására.
1.5. A személyzet adatai
| A légijármű parancsnoka | "A" pilóta | "B" pilóta | 
|---|---|---|
Kora, neme  |  28 éves nő  |  50 éves férfi  | 
Szakmai engedélye  |  
  |  
  | 
egészségügyi  |  egészségügyi minősítés nincs előírva  | |
képesítése  |  siklóernyős pilóta  |  siklóernyős pilóta  | 
jogosítása  |  önálló repülésre jogosultak  | |
Repült ideje/felszállások repülési napló szerint:  |  
  |  
  | 
összesen  |  48 óra 00 perc  |  95 óra 35 perc  | 
utolsó 12 hónapban  |  48 óra 00 perc  |  19 óra 35 perc  | 
utolsó harminc napban  |  00 óra 00 perc  |  04 óra 15 perc  | 
1.6. A siklóernyő adatai:
| "A" légijármű | "B" légijármű | |
|---|---|---|
Gyártva  |  2004  |  2005  | 
Légialkalmasság érvényessége  |  2006. 12. 31.  |  2006. 12. 31.  | 
Kategória  |  DHV- 1  |  DHV 1-2  | 
Visszatérítő berendezés  |  nem ismert  |  Nem ismert  | 
Biztosítás ideje érvényes  |  2006. 12. 31.  |  2006. 12. 31.  | 
1.7. Meteorológiai adatok
A szervezet által felkért szakértői vélemény szerint:
".Budapest térségében száraz, tiszta idő volt. Késő délutáni időpontban már egyébként is lecsengeni kezdő termikus feláramlás a napszaknak megfelelően gyengébb volt. A szél mérsékelt Ny - ÉNy volt, a kérdéses időpontban a szél erőssége 7m/sec alá esett. A fentiek alapján az időjárási körülmények nem bonyolították a repülést, a repülés fenntartására használt időjárási hatások az átlagosnál gyengébbek voltak."1.8. Navigációs berendezések
A navigációs berendezések az esemény lefolyására nem voltak hatással, ezért részletezésük nem szükséges.
1.9. Összeköttetés
A kommunikációs berendezések az esemény lefolyására nem voltak hatással, ezért részletezésük nem szükséges.
1.10. Repülőtéri adatok
1.11. Légijármű adatrögzítők
A légijárművön adatrögzítő nem volt, az érintett légijármű típusra és feladathoz nincs is előírva.
1.12. A roncsra és a becsapódásra vonatkozó adatok
A légiközlekedési balesetkor roncs nem keletkezett
1.13. Az orvosi vizsgálatok adatai
Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet által kiadott Zárójelentésben foglaltak alapján az 50 éves ("B") siklóernyős pilóta bal oldalon a IV. -VIII. bordák oldalsó ívén lényeges elmozdulás nélküli töréseket szenvedett .
Igazságügyi-orvosszakértői vizsgálat
Az igazságügyi-orvosszakértői vizsgálatra nem került sor.1.14. Tűz
Az eset kapcsán tűz nem keletkezett.
1.15. A túlélés lehetősége
A kialakult repülési helyzetben a siklóernyős pilóták nem voltak életveszélyes helyzetben, így a túlélés lehetőségének tárgyalása az ügyben nem került elemzésre.
1.16. Próbák és kísérletek
A vizsgálat során próbákat és kísérleteket nem folytattak, a véleményalkotáshoz arra nem volt szükség.
1.17. A szervezetek jellemzése
Az esetben a szervezetek nem voltak érintve, ezért vizsgálatára nem került sor.
1.18. Kiegészítő adatok
A vizsgáló bizottság az ügyben tett nyilatkozatok és meghallgatások alapján készült zárójelentés tervezetét a KBSZ főigazgatója aláírásával, a 2005. évi CLXXXIV. törvényben meghatározott illetékeseknek észrevételezés céljából megküldte. Mivel észrevétel a meghatározott határidőn belül nem érkezett, ezért jelen zárójelentés a tervezet tartalmát változtatás nélkül tartalmazza.
1.19. Hasznos vagy hatékony kivizsgálási módszerek
A kivizsgálás során újabb módszerek alkalmazása nem volt szükséges.
2. Elemzés
A siklóernyős pilóták egymástól eltérően észlelték az ütközést megelőző egymáshoz viszonyított repülési helyzetüket.
"A" pilóta elmondása szerint, a startot megelőzően több siklórepülő tartózkodott a start előtt, a nívó felett. A startot követően lejtőzni indult. Amikor a Kilencfa elnevezésű starthely felé haladt, helyzetéhez képest baloldalról-szemből észlelte, hogy vele szembe közeledik a "B" pilóta.
Helyzetéből adódóan jobb oldali irányba (a hegy miatt) kitérni nem tudott, először kiabált a szembejövő pilótának, majd sikított, azonban az összeütközést elkerülni nem tudta. "B" pilóta ernyője a feje fölött ütközött a zsinórjainak. A súlykülönbség és a bekövetkezett forgás miatt az alul lévő "B" pilóta "A" pilótához képest csúszni kezdett lefelé, aminek következtében zsinórjai leszorították "A" pilóta kezét, aki ennek következtében nem tudott mentőeszközt alkalmazni. A csúszás okozta súrlódástó "B" pilóta zsinórjai több helyen szétvágták "A" pilóta overálját. "B" pilóta földetérését követően "A" pilóta kupolája fára akadt, így a pilóta nem ütközött a földnek, karcolásos horzsolásokat szenvedett.
"B" pilóta elmondása szerint, a startot megelőzően már 3-3,5 órát repült. A környező légtérben mindenütt kiválóan lehetett termikelni, így a levegőben egyidőben 18-21 siklóernyős nem zavarta egymást. 18 óra után csak az Újlaki-starthely emelőterében lehetett jól repülni, ezért ez a terület összeszűkült a még levegőben tartózkodó siklóernyősöknek.
A vitorlázó-repülőtér felé haladva az tudatosult benne, hogy két siklóernyős kupola tart felé. Az ütközés megelőzésére úgy döntött, hogy a hegy felé irányban éles fordulót hajt végre, a manőverből a szembejövő "A" siklóernyővel ütközött.
Az ütközést követően (már forgásban) mentőeszközt nyitott, amely nem nyílt ki.
A kialakult alakzatban elsőnek ért földet, ahol a sziklás talajjal való ütközés, a forgási helyzetéből szemből következett be. A földetéréskor eszméletvesztéssel járó nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
Amiben mindkét összeütközött pilóta egyetértett, az ütközést követő részleges kupolaomlás, és az összeakadásból eredő forgás volt.
Kérdésre "B" pilótának kétségei támadtak a neki jobb oldalán lévő siklóernyő haladási irányát illetően. A forduló manőver irányának megválasztásában az motiválta, hogy úgy érzékelte, a neki balról jövő "A" pilóta felé fordult.
Így vélhetően cselekvését pillanatnyi döntése motiválta, hogy "A" pilóta előtt meg tudjon fordulni. Percekkel az ütközés előtt megfordult fejében a leszállás gondolata is, amelyhez a döntés pillanatában ellentétes irányú fordulót kellett volna végrehajtani, amivel megelőzhette volna az ütközést.
A vizsgáló azon kérdésére, hogy a fáradtság nem befolyásolta-e döntését, "B" pilóta nem tudott egyértelmű választ adni.
A mentőeszköz kidobását követő pillanatokra már nem emlékezik.
A lejtővitorlázás alapvető szabályai közül a legfontosabb: annak a pilótának van elsőbbsége, aki a hegyet jobb kézre látja. Az ebben a helyzetben lévő pilóta jobb oldali manővert nem tud végrehajtani.
3. Következtetések
A fenti esetben az ütközés nagy valószínűséggel elkerülhető lett volna, ha a "B" pilóta:
a két kupola között egyenes irányba tovább repül,
helyzetét értékelve, jobb oldali manőverrel a sárkányrepülők által használt felső-hangár melletti leszállóban leszáll.
A kialakult vészhelyzetben mindkét pilóta megtette a tőlük elvárható tevékenységet helyzetük javítására, azonban korlátozott mozgásuk következtében a sérülés már megelőzhetetlen volt.
A "B"-vel jelzett pilóta súlyosabb sérülésétől az általa használt rendkívűl jóminőségű bukósisak megvédte. A balesetben alkalmazott bukósisak az eset után használhatatlanná vált.
4. Biztonsági ajánlások
A vonatkozó szabályok betartásával az ilyen esetek elkerülhetők, ezért biztonsági ajánlás kiadására nincs szükség.
Budapest, 2006. szeptember
Janovics Ferenc
bizottság vezető 
Farkas Attila
bizottsági tag