A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 22. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § A rendelet alkalmazási köre a súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatára terjed ki.

A súlyos víziközlekedési balesetek és a rendkívüli hajózási események bejelentése

2. § (1) A Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) a Kbvt.-ben meghatározott a súlyos víziközlekedési balesetekre és a rendkívüli hajózási eseményekre vonatkozó bejelentést ügyeleti szolgálata útján fogadja a honlapján feltüntetett címen és telefonszámon, valamint elektronikus úton.

(2) Amennyiben a bejelentés nem a hajó vezetőjétől vagy üzemben tartójától származik, a Szervezet az üzemben tartót haladéktalanul megkeresi.

3. § (1) A súlyos víziközlekedési balesetről, illetve a rendkívüli hajózási eseményről szóló bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját,

b) az úszólétesítmény típusát, nevét, szám-, illetve betűjelét, vagy pedig egyéb azonosító jelét,

c) az úszólétesítmény vezetőjének, valamint az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,

d) a személyzet és a fedélzeten tartózkodó utasok vagy más személyek számát, nevét, a rakomány jellegét (különös tekintettel a veszélyes áruk megnevezésére),

e) a személyi sérüléseket, az úszólétesítményben, a vízi úton lévő műtárgyakban és a harmadik személy tulajdonában keletkezett károk mértékét,

f) az utoljára érintett, valamint a rendeltetési kikötő megnevezését,

g) a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény lefolyását és feltételezett okát,

h) a bejelentés időpontjáig meghozott intézkedéseket,

i) a bejelentő nevét, jelentési kötelezettsége jogi alapját elérhetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok valamelyikének hiánya nem mentesít az azonnali bejelentési kötelezettség alól. A hiányzó adatokat a Szervezet az üzemben tartótól szerzi be.

A szakmai vizsgálat lefolytatása

4. § (1) Súlyos víziközlekedési balesetnél, illetve a rendkívüli hajózási eseménynél a helyszín változatlanul hagyása és a nyomok, valamint az úszólétesítmény és rakománya megőrzése érdekében:

a) távol kell tartani az illetékteleneket,

b) gondoskodni kell arról, hogy az úszólétesítmény, az úszólétesítmény berendezései és felszerelései, rakománya a helyszíni szemle megkezdéséig - hadilobogó alatt közlekedő úszólétesítményt érintő súlyos víziközlekedési balesetnél, illetve rendkívüli hajózási eseménynél a hadihajós katonai szervezet képviselőjének megérkeztéig - és lehetőség szerint annak befejezéséig változatlan állapotban maradjanak,

c) a mentés és a tűzoltás során az úszólétesítmény és részeinek indokolatlan megváltoztatását el kell kerülni,

d) ha a személyzet mentése már a vízi rendészet területileg illetékes rendőri szervének - határterületen a területileg illetékes határőrségi szerv - vagy a vizsgálóbizottság helyszínre érkezése előtt megtörtént és a helyszínen cselekvőképes személy van jelen, akkor fel kell jegyeznie, hogy a mentés során a helyszín milyen megváltoztatására került sor, és a feljegyzéseket - helyszínre érkezése után - a vizsgálóbizottságnak át kell adnia. Ha a baleset vagy a rendkívüli hajózási esemény következtében büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indul, a felsoroltakat a nyomozó hatóság vagy a szabálysértési hatóság képviselőjének is át kell adni.

(2) Idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítményt érintő súlyos víziközlekedési balesetnél, illetve rendkívüli hajózási eseménynél a lobogó szerinti állam erre vonatkozó kifejezett kérése esetén biztosítani kell, hogy az adott állam meghatalmazott képviselőjének megérkezéséig az úszólétesítmény, annak rakománya és a bizonyítékok lehetőség szerint érintetlenül maradjanak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a szakmai vizsgálatra vonatkozó jogszabályokkal összeegyeztethető módon kell teljesíteni.

5. § (1) A helyszínen talált nyomok rögzítését a szakmai vizsgálat keretében a vizsgálóbizottság végzi. Amennyiben a súlyos víziközlekedési balesettel, illetve rendkívüli hajózási eseménnyel összefüggésben büntetőeljárás indul, a nyomok rögzítéséről a rendőrség gondoskodik.

(2) Halálos víziközlekedési baleset bekövetkezése esetén a holttestek azonosítása, igazságügyi orvosszakértői vizsgálata, illetve kiadása érdekében a rendőrség képviselője intézkedik.

6. § (1) A helyszínen a vizsgálóbizottság helyszíni szemlét folytat le, amelyről helyszíni szemlejegyzőkönyvet vesz fel. A helyszíni szemlejegyzőkönyvet a Szervezet főigazgatója részére a vizsgálóbizottság haladéktalanul megküldi. A helyszíni szemlejegyzőkönyv tartalmazza különösen a súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény helyét és időpontját, a vízállási, időjárási és látási viszonyokat, a balesetben, hajózási eseményben részes úszólétesítmények nevét vagy számjelét, állami hovatartozását, üzemben tartójának, vezetőjének adatait, az úszólétesítmények sérüléseire vonatkozó adatokat, a megsérült személyek adatait, a vizsgálóbizottság vezetőjének és tagjainak nevét, a szemle helyszínére érkezés időpontját, a szemle kezdetének és befejezésének idejét, a vizsgálóbizottság által tett intézkedéseket. A helyszíni szemlejegyzőkönyvhöz csatolni kell a helyszín vázlatát, leírását, a helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, a meghallgatásról készített feljegyzéseket, továbbá az egyéb begyűjtött anyagok jegyzékét.

(2) Tengeri hajót nyílt tengeren ért súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény kivizsgálását a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott, a tengeri balesetek és szerencsétlenségek kivizsgálásáról szóló szabályzatnak megfelelően kell végezni.

(3) A vizsgálóbizottságot a Szervezet a megfelelő védőruházattal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához nélkülözhetetlen megfelelő technikai felszereléssel látja el.

Adatrögzítők

7. § (1) Az úszólétesítmények adatrögzítő berendezéseinek és a berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak erre kiképzett és feljogosított személy végezheti.

(2) A vizsgálóbizottság gondoskodik az úszólétesítmény adatrögzítője információinak visszanyeréséről, ezeknek az információknak hatékony felhasználásáról a szakmai vizsgálat során.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett adatokat a nyomozóhatóság kérésére át kell adni.

Az úszólétesítmény eltávolítása a hajóútból és őrzése

8. § (1) A helyszíni vizsgálat befejezését követően a szakmai vizsgálat vezetőjének - a hajózási hatósággal és a rendőrséggel egyeztetett - döntése alapján az üzemben tartó saját költségén gondoskodik az úszólétesítménynek a hajóútból való eltávolításáról.

(2) Amennyiben az úszólétesítmény, annak tartozékainak további vizsgálata szükséges, a szakmai vizsgálat vezetőjének - a rendőrséggel egyeztetett - döntése alapján az üzemben tartó saját költségén gondoskodik azok - egyeztetett kikötőbe történő - elszállításáról és további őrzéséről. Az őrzés megszüntetéséről a vizsgálóbizottság vezetője és az esemény vizsgálatában részt vevő egyéb hatóságok vezetői közösen döntenek.

(3) Az úszólétesítményt, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolgot - amelyre a szakmai vizsgálat során már nincs szükség, és amelynek vizsgálatát a rendőrség vagy más hatóság a Szervezet erre vonatkozó megkeresésére adott válaszában nem tartja szükségesnek - az üzemben tartónak vissza kell adni.

(4) Amennyiben a szakmai vizsgálat során az úszólétesítmény, az általa szállított vagy ahhoz tartozó bármely dolog további vizsgálatára már nincs szükség, de azok vizsgálatát a rendőrség vagy más hatóság szükségesnek tartja, azt a további vizsgálatot igénylő hatóság részére kell átadni.

Vizsgálóbizottság

9. § (1) A vizsgálóbizottságot az e rendelet 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében megjelölt végzettséggel és képesítéssel rendelkező szakemberek közül a Szervezet főigazgatója jelöli ki.

(2) Ha a súlyos víziközlekedési baleset során katonai úszólétesítményen kívül polgári úszólétesítmény és a vízút műtárgya is megrongálódott, a vizsgálóbizottságot a Szervezet főigazgatója és a hadihajós katonai szervezet parancsnoka együttesen jelöli ki.

10. § A vizsgálóbizottság vezetője a Szervezet köztisztviselője, a szakmai vizsgálat egyszemélyi felelős vezetője, feladata

a) a szakmai vizsgálat irányítása,

b) a szakmai vizsgálat alapján zárójelentés-tervezet, zárójelentés előterjesztése a Szervezet főigazgatójának,

c) a hajózás biztonságát veszélyeztető okok és körülmények megszüntetése érdekében javaslat tétele a személyzet egészségének megőrzésére foglalkozás-egészségügyi rendszabályokkal, valamint az úszólétesítmény és a hajózási létesítmények üzemben tartásával, a kikötő használatával kapcsolatos, valamint minden egyéb szükséges intézkedés megtételére (a továbbiakban: biztonsági ajánlás).

Vizsgálóbizottsági tagok

11. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője és köztisztviselő tagja az lehet, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel és víziközlekedési szakterületen legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A vizsgálóbizottság nem köztisztviselő tagja az lehet,

a) akit a megfelelő víziközlekedési szakterületen a hajózási szakértők névjegyzékébe felvettek,

b) aki a víziközlekedési balesetvizsgáló tanfolyamot a Szervezetnél vagy oktatási intézményben sikeresen elvégezte.

(3) A vizsgálóbizottság tagja a munkáját a vizsgálóbizottság vezetőjének iránymutatása alapján végzi.

Meghatalmazott képviselők és tanácsadók részvétele külföldi szakmai vizsgálatban

12. § (1) A magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményt külföldön ért súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény külföldi kivizsgáló szervek által végzett vizsgálatában a Szervezet részt vehet, ha a részvételre a külföldi kivizsgáló szerv felkéri, illetve a vizsgálatba meghatalmazott képviselőt vagy tanácsadót küldhet.

(2) Magyar hadilobogó alatt közlekedő katonai úszólétesítményt külföldön ért súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény vizsgálatában a hadihajós katonai szervezet képviselője is részt vehet.

(3) A részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) A külföldi kivizsgáló szerv által végzett vizsgálathoz a Szervezet a súlyos víziközlekedési balesettel, illetve rendkívüli hajózási eseménnyel kapcsolatos rendelkezésre álló információt - a Kbvt.-ben meghatározott adatvédelmi rendelkezések figyelembevételével - továbbítja.

(5) Megállapodás hiányában a magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel külföldön bekövetkezett súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény vizsgálatára a Szervezet felveszi a kapcsolatot az illetékes külföldi kivizsgáló szervekkel.

13. § Magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel külföldön bekövetkezett súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény külföldi szakmai vizsgálatához a Szervezet által kijelölt meghatalmazott képviselő segítésére az üzemben tartó javaslatára a Szervezet egy vagy több tanácsadót nevez ki. A tanácsadó olyan mértékig vehet részt a szakmai vizsgálatban, amely a meghatalmazott képviselő részvételének hatékonnyá tételéhez szükséges. Amennyiben a Szervezet főigazgatója nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, akkor a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó részt vehet a szakmai vizsgálatban.

A szakmai vizsgálat során érintettek kötelezettségei

14. § (1) A szakmai vizsgálat során az érintettek (a hajózási képesítések kiadásával, az úszólétesítmény megfelelőségének vizsgálatával, az úszólétesítmény üzemben tartásával karbantartásával és javításával, a hajóút fenntartásával, a kikötő üzemben tartásával foglalkozó szervek; a hajózási hatóság, az úszólétesítmény vezetője és személyzete stb.) kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni.

(2) Az együttműködés kiterjed részfeladatok elvégzésére. Ennek érdekében az üzemben tartó olyan személlyel képviselteti magát, aki a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatásához, intézkedésekhez hatáskörrel és az adott esettel kapcsolatban szakértelemmel rendelkezik.

15. § Amennyiben a súlyos víziközlekedési balesetben vagy rendkívüli hajózási eseményben több úszólétesítmény érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet annak az úszólétesítménynek az állapota alapján kell minősíteni, amely a legsúlyosabb következményeket szenvedte el.

Megelőző biztonsági ajánlás

16. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője - amennyiben megítélése szerint a vízi közlekedés biztonsága megköveteli - megelőző biztonsági ajánlásában azonnali intézkedést javasolhat a hajózási hatóságnak, a víziút fenntartójának, illetve az úszólétesítmény üzemben tartójának, valamint a kikötő üzemben tartójának.

(2) A megelőző biztonsági ajánlás címzettje a vizsgálóbizottság vezetője által javasolt azonnali megelőző intézkedéseket végrehajtja, kivéve, ha azokkal nem ért egyet, amely esetben a Szervezetet haladéktalanul indokolással ellátott válaszában köteles tájékoztatni.

Zárójelentés-tervezet

17. § (1) A vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálat alapján elkészíti a zárójelentés tervezetét, illetve ennek részeként - amennyiben szükséges - kidolgozza a javasolt biztonsági ajánlásokat és benyújtja a Szervezet főigazgatójának.

(2) Rendkívüli hajózási esemény esetén - ha azt az esemény jellege indokolja - a zárójelentés tervezetét egyszerűsített formában lehet elkészíteni.

(3) A zárójelentés-tervezetet a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Véleményeltérés esetén az aláírást e tény megjelölésével kell eszközölni, és az eltérő véleményt záradékként kell a zárójelentés-tervezethez csatolni.

(4) A Szervezet főigazgatója a Kbvt. 16. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint felülvizsgálja a zárójelentés-tervezetet, amelynek során a Kbvt. 16. §-ának (5) bekezdésében említett észrevételeket is figyelembe veheti. A Szervezet főigazgatója a felülvizsgálat eredményeként a vizsgálóbizottság vezetőjét a szakmai vizsgálat kiegészítésére, illetve a biztonsági ajánlások átdolgozására utasíthatja.

Zárójelentés

18. § (1) A szakmai vizsgálat során keletkezett feljegyzéseket csak akkor lehet a zárójelentés mellékleteibe foglalni, ha azok a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény elemzéséhez tartoznak. A feljegyzések csak személyazonosításra alkalmatlan módon csatolhatók a zárójelentéshez, és kizárólag azok a részek csatolhatók, amelyek közvetlenül az elemzéshez kapcsolódnak.

(2) A zárójelentés részletes formai és tartalmi követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

A vízi közlekedés biztonságáért felelős hatóságok tájékoztatása

19. § Ha a szakmai vizsgálat kapcsán felmerül annak gyanúja, hogy az esemény során a vízi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmény történt, a Szervezet köteles az illetékes rendőrhatóságot értesíteni.

Eljárás idegen államban lajstromozott úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett súlyos víziközlekedési baleset vagy rendkívüli hajózási esemény esetében

20. § (1) Idegen lobogó alatt közlekedő úszólétesítménnyel belföldön bekövetkezett súlyos víziközlekedési baleset, illetve rendkívüli hajózási esemény bekövetkeztekor a Szervezet a lehető legkisebb késedelemmel és a rendelkezésre álló legalkalmasabb és leggyorsabb módon köteles értesíteni a lobogó szerinti állam balesetkivizsgáló szervét.

(2) Az értesítést a lobogó szerint illetékes folyami bizottság valamelyik hivatalos munkanyelvén kell megküldeni. Az értesítésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény helyét (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település) és időpontját,

b) az úszólétesítmény típusát, nevét vagy számjelét, illetve egyéb azonosító jelét,

c) az úszólétesítmény vezetőjének, valamint az üzemben tartójának nevét és székhelyének címét,

d) a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény természetét és az úszólétesítmény sérülésének mértékét,

e) annak jelzését, hogy a Magyar Köztársaság milyen mértékig folytatja a kivizsgálást vagy javasolja annak átruházását,

f) veszélyes áru jelenlétét és leírását.

(3) Az értesítésnek az adott időpontban azonnal rendelkezésre álló információkat kell tartalmaznia. Az értesítés elküldése egyes információk hiánya miatt késedelmet nem szenvedhet. A hiányzó adatokat, az egyéb kapcsolódó információkat a későbbiek során pótolni kell.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (2) bekezdésének b) pontja 2007. március 1-jén lép hatályba.

Melléklet a 9/2006. (II. 27.) GKM rendelethez

A zárójelentés és a zárójelentés-tervezet részletes formai és tartalmi követelményei

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. A zárójelentés fő részei:

Cím

1. Ténybeli információk

2. Elemzés

3. Következtetések

4. Biztonsági ajánlások

5. Függelék - Szükség szerint csatolandók

Megjegyzés: zárójelentés készítése során e forma alkalmazása biztosítja, hogy

a) a ténybeli információk, elemzések és következtetések megértéséhez szükséges minden tájékoztatást tartalmazzanak a megfelelő fejezetek;

b) ahol az "1 - Ténybeli információk" fejezet bármely pontjával kapcsolatos információ nem áll rendelkezésre vagy az nincs összefüggésben a súlyos víziközlekedési balesethez, illetve a rendkívüli hajózási eseményhez vezető körülményekkel, ott ilyen értelmű megjegyzés legyen beiktatva a megfelelő alcímek alatt.

2. A zárójelentés az alább felsoroltakat kizárólag az esemény lefolyásával kapcsolatosan, személyazonosításra alkalmatlan módon, kivonatoltan tartalmazhatja:

a) a súlyos víziközlekedési balesettel, illetve a rendkívüli víziközlekedési eseménnyel érintett személyek jelentéseit és a tevékenységükre vonatkozó adatokat,

b) a meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket,

c) az úszólétesítményre, valamint az időjárásra, az eset helyszínére és egyéb körülményekre, valamint az esettel kapcsolatban műszakilag rögzített adatokat,

d) a szakértői jelentéseket,

e) egyéb bejelentéseket.

II. A ZÁRÓJELENTÉS RÉSZEI

1. Cím

A zárójelentés az alábbiakat tartalmazó címmel kezdődik:

Az üzemben tartó neve; Az úszólétesítmény típusa, neve vagy számjele, illetve egyéb azonosító jele, lobogója. A súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény helye és időpontja.

Áttekintés.

A címet követően rövid áttekintés következik az alábbi információkra vonatkozóan a belföldi és külföldi hatóságok értesítése a súlyos víziközlekedési balesetről, illetve a rendkívüli hajózási eseményről; a kivizsgáló szerv és meghatalmazott képviselőjének megnevezése; a kivizsgálás megszervezése; a jelentést kiadó kivizsgáló szerv neve és a kiadás időpontja.

Rövid összefoglalóval záródik, melyben a súlyos víziközlekedési balesethez, illetve a rendkívüli hajózási eseményhez vezető okokat taglalják.

2. Ténybeli információk

2.1. Az úszólétesítmény útjának, munkavégzésének lefolyása

Rövid leíró jellegű ismertetés, amely az alábbiakról tájékoztat:

- az üzemelés fajtája (utasszállítás, áruszállítás, munkavégzés, menetben, kikötőben, veszteglőhelyen),

- a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény, helye (folyamkilométer, koordináták, legközelebbi település), időpontja, nappal vagy éjjel.

2.2. Személyi sérülések

Az alábbi táblázat kitöltése (számokkal).

2.3. Az úszólétesítmény sérülése

Az úszólétesítményt a súlyos víziközlekedési balesetben, illetve a rendkívüli hajózási eseményben ért sérülések rövid ismertetése (megsemmisült, jelentősen megrongálódott, kissé megrongálódott, nem sérült).

2.4. Egyéb kár

Nem az úszólétesítményben, hanem a víziút műtárgyaiban vagy azt keresztező műtárgyakban, illetve egyéb tárgyakban keletkezett rongálódások rövid ismertetése.

2.5. A személyzet adatai

a) Az úszólétesítmény személyzetének összes tagjára vonatkozó adatok név nélkül: életkor, a képesítő okmány érvényessége, egészségi alkalmasság, jogosítások, kötelező ellenőrzések, hajózási tapasztalat (összesen és az adott típuson), és a munkaidőre vonatkozó megfelelő tájékoztatások.

b) A személyzet egyéb tagjainak képesítésére és gyakorlatára vonatkozó rövid ismertető.

2.6. Az úszólétesítmény adatai

a) Az úszólétesítmény hajózásra alkalmasságának rövid ismertetése (amelyben a vizsgálat során feltárt hiányosságokat is fel kell sorolni, ha azoknak bármi kihatásuk lehetett a balesetre).

b) Az úszólétesítmény üzemképességét tanúsító okmányok érvényessége.

c) Az úszólétesítménnyel szállított rakomány rövid ismertetése.

2.7. Meteorológiai és hidrológiai adatok

a) Az időjárási körülmények rövid ismertetése, beleértve az előre jelzett és a tényleges körülményeket is, továbbá, hogy ezek a meteorológiai információk a személyzet rendelkezésére álltak-e.

b) A látási viszonyok a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény időpontjában (napfény, holdfény, szürkület stb.).

c) Vízállási és áramlási adatok, továbbá, hogy ezek a hidrológiai információk a személyzet rendelkezésére álltak-e.

2.8. Navigációs berendezések

A rendelkezésre álló navigációs berendezések, továbbá a személyzet radarhajózási képesítésének vonatkozó adatai.

2.9. Összeköttetés

A mozgó és az állandó helyű szolgálat összeköttetésére és ennek hatékonyságára vonatkozó információk.

2.10. Adatrögzítők

Az adatrögzítők telepítési helye az úszólétesítményen, állapotuk a megtaláláskor és a belőlük nyert adatok.

2.11. Tűz

Ha tűz keletkezett, akkor az eset természetére, valamint az oltáshoz használt tűzoltó eszközökre és hatékonyságukra vonatkozó információk.

2.12. Próbák és kísérletek

A próbák és kísérletek eredményeinek rövid ismertetése.

3. Elemzés

Szükség szerint csak azokat az információkat elemezzék, amelyeket az "1. Ténybeli információk" szakaszban rögzítettek és amelyek a következtetések és az ok(ok) meghatározásához tartoznak.

4. Következtetések

Sorolja fel a kivizsgálás során megállapított tényeket és okokat. Az okok listája foglalja magába mind a közvetlen, mind a mélyebb, rendszerben rejlő okokat is.

5. Biztonsági ajánlások

Ha alkalmazható, rövid nyilatkozat a súlyos víziközlekedési baleset, illetve a rendkívüli hajózási esemény megelőzése érdekében tett bármely javaslatról, és ennek eredményeként megtett korrigáló lépésről.

6. Függelékek